II. KERÜLETI SPORTHISTÓRIÁK – Sporttörténeti kiállítás

Budapest Főváros II. kerülete rendkívül színes, gazdag sportmúlttal rendelkezik. A II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. úttörő munkájában gyűjtést indított a kerület sporttörténeti értékeinek felkutatására, összegyűjtésére, azzal a szándékkal, hogy létrehozza a kerület Sportarchívumát. Gyűjtésünknek köszönhetően „II. Kerületi Sporthistóriák” címmel sporttörténeti kiállításon mutatjuk be a helyi sportlétesítmények, sportműhelyek történetét.

Csengettyűs gyapjúbárány és csuhéangyal

December 13. és 15. között rendezi Ünnepváró programsorozatát a Hagyományok Háza

Egy hétig Klebelsberg Kunót ünnepli a Kultúrkúria

Nov. 11-17.-ig újra Klebelsberg Kunó Hét a Kultúrkúriában.

Bemutatták az Ország Tojását, mely világszinten is egyedülálló

Az Ország Tojása történelmünket; hazánk múltját és jelenét közvetíti felénk, összesen 79 gondolatban. Az Európa legjobb tojáskészítőjeként számon tartott Zsigóné Kati egy éven át dolgozott Az Ország Tojásának alapját adó különleges strucctojáson. Az alkotás elkészítése során 11 különböző technikát alkalmazott, amely világszinten is egyedülálló. Mások mellett aranypatkók, faragások és miniatűr pontok is láthatóak rajta. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét, így szeretné gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit.

Otthonról haza – női szemmel Trianonról

A nemzetgyilkosok (kis- és nagyantant tagjai) nemzetgyilkosok maradnak, tegyenek bármit is humánum, erkölcsösség, belátás, megbocsátás, türelem, közép-európaiság, nagyvonalúság nélkül. Sajnos, őket mindmáig s valszeg Trianon fennmaradásáig az önzés, harácsolás, terület-, vagyon- és lélekrablás, elnyomó hajlam hajtja. Nincs, nem is lesz nyugvásuk… Apai nagymamámmal sajnos én már nem találkozhattam. Mint mindenkinek a nagyszüleiről, azonban nekem is nagyon sokat beszéltek róla.

 

Az elveszett tengeralattjáró, avagy a sok betonból kínai fal lett

Már a 48-as szabadságharc után úgy osztották fel a történelmi Magyarországot, hogy az előképe lehetett Trianonnak, akárcsak Ferenc Ferdinánd trónörökös terve Nagy-Ausztria Egyesült Államok létrehozására, amely a magyar királyságot nemzetiségi régiókban szervezte volna.

 

Még két esztendő, és lejár Trianon

Az I.világháború győztes nagyhatalmai 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor íratták alá a trianoni diktátumot. Elkeseredés és tehetetlen düh járta, járja át a magyarságot, egy emberként. Anno Kosztolányi Dezső magyar és nem magyar írók, gondolkodók gondolatait gyűjtötte csokorba a Vérző Magyarország c. örökbecsű összeállításában. Minden magyar könyvtárában ott kell(ene) lennie ennek a kötetnek!

 

Felmérik a Trianon által elszakított területek magyar értékeit

Elkső menetben egy kollégiumi rendszeren keresztül Horvátországban megkezdték a településeken még fellelhető magyar értékek felkutatását. Gondoljunk csak bele: a magyar népességen, területen kívül mennyi mozgó, ingó érték veszett oda!

 

 

Meghalt Yves de Daruvar, a francia ellenállás magyar származású hőse, jeles Trianon-elemző

97 évesen elhunyt Yves de Daruvar (Daruvári Kacskovics Imre), a második világháború alatt Charles de Gaulle tábornok által vezetett francia ellenállás egyik utolsó hőse. A nemzetközi hírű, 1971-ben Párizsban jelent meg Le Destin dramatique de la Hongrie: Trianon ou la Hongrie écartelée (Magyarország tragikus sorsa: Trianon avagy a feldarabolt Magyarország) című kötet szerzője.

Húsvét: a Krisztus-központú kalendárium, kereszténység központi ünnepe

A halott Jézus a kereszten: iszonyatos erejű tény. Iszonyatos erejű látszat. Szeretet, Igazság, Isten napfogyatkozása. Mégis kell szemlélnünk, ahogyan van, mivel – szemben a paradicsombélivel – e halott fa halott gyümölcse: a mi igazi élő fánk élő gyümölcse. Ezentúl erről a fáról kell szednünk, egyedül ennek a fának gyümölcsével lehet jóllaknunk. Itt, a kereszt alatt ne gondoljunk előre, a föltámadásra, inkább visszafelé, az Utolsó vacsorára, Jézus kiontott vérére és megtöretett testére: íme, a mi valódi ételünk, íme, a mi valódi italunk. Ahogy egykor az isteni jászlat pásztorok és királyok vették körül, a kereszt alatt az örök éhség és emberi szomjúság áll.

Amiről Traian Băsescu nem tudott: magyar huszárok Bukarestben

Rosszul időzítette Traian Băsescu volt államfő azon fenyegetését, miszerint az ég óvja Magyarországot attól, hogy a román csapatok ismét bevonuljanak Budapestre. Szavai azelőtt hangzottak el, hogy a központi hatalmak hadserege, a német és a magyar csapatok cirka száz éve bevonultak Bukarestbe. A volt államfő erről megfeledkezett… Igaz, száz esztendeje volt magyar kurázsi,huszár- és honvédvirtus, volt hadseregünk és bátorságunk, vitézségünk, tartásunk...

Kiskarácsony, Nagykarácsony - I. Ünnep, öröm fénylik föl, árad lelkünkbe

Karacsun ('fekete' vagy 'sötét sólyom', azaz kerecsensólyom = turul) a Téli Napforduló ünnepe – a keleti pusztai népeknél, így őseinknél is, a legkiemelkedőbb örömnap volt, Fényünnep!

Sokat köszönhet hazánk az itt otthonra talált németekne

Ezt hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője a pesthidegkúti német nemzetiségi napon tartott ünnepségen.

Trianon, 1920: nyugatias, reményteljes egységből szegény, kiszolgáltatott, keleties katyvasz

Röpke negyedóra alatt feszítették keresztre („Krisztus-nemzet”), végezték ki tépték darabokra a több tízezer esztendős hun-szkíta-türk gyökerű magyar nép hazatérése, hon-visszafoglalása (amatőröknek „honfoglalás”) után alapított, a világ legtermészetesebb földrajzi egységét alkotó Kárpát-medencében példásan megszervezett, nyugatvédő, keresztény királyságát. Persze ezt ezt a 907. júliusi győztes pozsonyi csata óta tervezte a Nyugat.

 

Május a BÁV hónapja

Mozgalmas hónap lesz a május a BÁV életében, a 70. művészeti aukcióhoz kapcsolódva az alapító, Mária Terézia 300. születési évfordulóját is ünnepli az Aukciósház. A jubileumi aukció ismét különlegességeket kínál a gyűjtőknek és befektetőknek a festészet, az ékszerek és a műtárgyak terén is.

Miért kellett Jézusnak meghalnia?

Húsvét közeledtével egyértelműnek vesszük, hogy mindent tudunk a keresztények legnagyobb ünnepéről. De vajon tényleg így van? Azt például tudják tisztelt, kedves Olvasóink, hogy miért feszítették keresztre Jézust? Milyen indokokkal és kik mondták ki a halálos ítéletet? Hogy az arámi Jézus elítélése igazi koncepciós per volt? A történet s a mítosz örök érvénnyel bír...

 

Kétszáz esztendeje született az „Aranyok Aranya”

Arany Jánosunk olyan, mint anyaföldünk: van. Önmagában s önmagától adja a birtoklást, a feladatot, a küzdelmet, a jutalmat s végül a nyugalmat. Toldjuk meg ezt Szerb Antal soraival: „minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Nagyszalonta szülötte, csodagyerek, debreceni diák, majd vándorszínész, végül odaadó családfenntartó, pengeprecíz tisztviselő, tanár, költő, újságíró, műfordító és akadémikus. A mindenekfölötti morál, tisztesség, felelősség, szakmaiság, elhivatottság példamutató magyarja mindhalálig! A bicentenáriumot legméltóbb ajándéka lehetett volna, ha megfelelő támogatást kapva most vetítenék Toldi-filmtrilógiát, melyre mindeddig nem kapott támogatást…

Fél évezred, ötszáz év: „Reformátusnak lenni jó!”

A jubileum kapcsán fölvetődik a kérdés: vajon ötszáz éve volt, vagy ma lenne könnyebb „reformációt csinálni”? Akkor vagy ma nehezebb kereszténynek lenni? Akkor, amikor vallásos, vagy amikor vallástalan a világ? Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke itt mondott beszédében kiemelte: reformátusnak lenni jó, élményt jelent, mert e közösségnek megtartó ereje van!

Magyar karácsony: karácsony = ’solymárok ünnepe’

Az igazi, nagy ünnepek a sámánhit szertartásai szerint a napjárással összefüggő, állandó ünnepek voltak, mint a karácsony. A Karácsony ünnepe az ősi hitvilág legnagyobb napjai közé tartozott, épp úgy, mint a kereszténységnél az Ige megtestesülésének földi születésének legszentebb megemlékezése. A sámánperek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világit rá a karácsony fogalmára, mint egy titokzatos, misztikumba burkolt, keletről hozott kincsre. A karácsony az ősi hitvilág mélyértelmű és a sámánok által megáldott napmadarak, így a kerecsensólyom, a turul ünnepe. Áldott, békés, bejglis, boros, kegyelemteljes Karácsonyt kívánunk minden kedves KILÁTÓ-olvasónak!

Múltidéző: száz év: Ferenc József, a „felkent gyilkos” – hatvan év: a véreskezű szovjetista Kádár

„Ünnepelni fogom mindig e napot, melyen fönséged iránt való hű szeretetemnek és a magyar nemzethez való élénk ragaszkodásomnak nyilvános jelét adhatám.” Ki szónokolt eképpen a reformkor derekán, negyvennyolchoz közeledve: egy igaz magyar, az uralkodóházhoz is lojális hazafi? Meg fognak lepődni, ha ide kattintanak!

Mi illik 56 szelleméhez? A félbehagyott rendszerváltoztatást be kell fejezni!

Ekként kell „’56-ot győzelemre vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával”, hanem a fejekben és a lelkekben – tegyük hozzá: és a zsebekben is! Ne az legyen, miszerint „virulnak a közhelyek, és szürkülnek az ünnepek, a gomblyukakban virág helyett lóhere”…

GULÁG–GUPVI Emlékév: különszámot jelentetett meg a SZORAKÉSZ

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) különleges különszámot adott ki az elmúlt egy esztendei speciális érdekvédelmet, embert, méltóságot, történelmet és hagyományt védelmező tevékenységéről. A cikkcímre kattintással megtudhatják a részleteket, kereshetik a történelem iránt érdeklődők, a történelemtanárok ezt az egyedi, értékes kiadványt.

2016: díszpolgárok, emlékérmesek Budapest zöld szívében

Immár XVII. alkalommal öltött ünnepi díszt a Klebelsberg Kultúrkúria mellett második legnépszerűbb művelődési központunk, a „Marczi”: június 19-én átnyújtották az idei díszpolgári, posztumusz díszpolgári címeket, valamint a II. Kerületért Emlékérmeket az arra érdemesültnek tartott kerületi polgároknak.

A meg- és kifosztott Kárpát-Haza

„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, / Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! / Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! / Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!” – A látszat csal: az idézet nem egy mai irredenta rockzenekar szövegéből való. József Attila írta 1922-ben Nem, nem, soha! című – később évtizedekre betiltott – versében.1920. június 4-én Románia egyedül nagyobb részt kapott Magyarországból, mint a teljes megmaradt terület, és a határokon kívülre került minden harmadik magyar. A trauma azóta is csak részben oldódott. Európa s a világ szégyenéről, a politikai erőszake emetébolyult tobzódásáról a trianoni diktátumok legismertebb magyar kutatója, Romsics Ignác akadémikus, történész  beszél.

A XX. század történelméről – és Trianonról - amerikai szemmel

Végre!” - írja egyik barátom az interneten -, „Végre! 1918 óta először, angol nyelven, az Egyesült Államok televízióján népszerűsítve/hirdetve, egy amerikai történész, politikus, író, egykori elnökjelöltségért versenyző volt fehérházi tanácsadó, vette a fáradságot, hogy a széles tömegek elé tárja, megmagyarázza, sok más történelmi tény között, hazánk legnagyobb tragédiáját: Trianont!

Közelebb szkíta-hun nemzeteredetünkhöz

A Soproni Petőfi Színház és a Soproni Balett ezúttal egy országosan is egyedülálló darabot mutat be: magyarságunk eredettörténetét, az Álmos legendáját viszi színre április 16-án. Méltó, nemes kezdeményezés a szkíta-hun-türk-avar gyökereinkhez vezető igaz történelemhez és igaz nemzettudatunkhoz. A táncmű 12 tételének dalait Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapítója álmodta meg.

Zétényi-könyvbemutató: ártatlanul, jeltelen sírban – a Kristóf-ügy

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kiemelkedő alakja, Zétényi Zsolt ügyvéd, jogvédő évek óta védelmezi a történelem során ártatlanul elítételteket. Nevéhez fűződik – többek között – Kristóf László rehabilitáltatása, akit 1959-ben koncepcionálisan vádolva a hírhedt 1944. júliusi Ságvári-esettel ártatlanul kivégeztek – szolgálatteljesítés miatt… A meggyilkolt csendőrtörzsőrmester sorsát és a kort foglalta össze a szerző egy kötetben. Erről tartottak pódiumbeszélgetést a Magyar Napló könyvesboltjában, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Szakály Sándor moderálásával, Medvigy Endre irodalmi kutató, szerkesztő közreműködésével..

Királyi esküvő fényképalbumát kapta ajándékba a Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára ajándékba kapja Apponyi Geraldine albán királyné egykori ügyvédje, Dr. Hunyor Imre fényképalbumát.

JÖNNEK A HUSZÁROK - A KOLOMPOS EGYÜTTES ONLINE KONCERTJE

A Klebelsberg Kultúrkúria ünnepi megemlékezése

Budapest ostroma - kiállítás Ungváry Krisztián történész összeállításával

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget az a hadművelet, amelynek következtében a magyar főváros nagy része romba dőlt, lakosai közül több tízezren elpusztultak, másokat pedig hosszú időre elhurcoltak. Az I., II. és XII. kerületi Önkormányzat fontosnak tartja a megemlékezést Budapest második világháborús ostromára, ennek érdekében az eseményre saját programokkal készülnek.

Mansfeld Péter halálának 60. évfordulójára emlékeztek a II. kerületben

Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás legfiatalabb mártírja, Mansfeld Péter halálának 60. évfordulójára emlékezett a II. Kerületi Önkormányzat és a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium március 21-én.

Beszélő Tojást készített 2019 húsvétjára Zsigóné Kati

348 őseink által használt jelet és több mint 13 000 darab pontot tett fel viasztechnikával mintaelválasztóként egy óriási strucctojásra Zsigóné Kati népi iparművész, „A Tojásdíszítés Királynője”. A különleges alkotás a "Beszélő Tojás" nevet kapta, mivel a jelek őseink gondolatait mondják el nekünk. A felbecsülhetetlen értékű hímestojás Kecskeméten, Zsigóné Kati kiállításán tekinthető meg.
 

„Nyakunkon a kötél” – soha nem látott háború Európa ellen, a szeretet álarcában!

Ezt érezte a magyar miniszterelnök, amikor számba vette a körülményeket, miután egy terrorista száz éve lelőtte Ferenc Ferdinándot Szarajevóban. Hatvan éve másik miniszterelnökünk nyakára valóságosan is rászorították a kötelet. „idegen nemzetek behozásával szép hazánkat, segítség színe alatt, sokféle ellenségnek prédára adni”. írta négyszáz éve Pázmány Péter hazánkról. Nyakunkon a kötél – ezt érzik sokan ma is. Egy biztos, az újabb háborút csak akkor kerülhetünk el, ha küldetésünket, mozgásterünket megőrizzük.

 

A Festetics-örökség nyomában (II.)

A Festeticsek öröksége c. összeállításunk I. részben megismerkedhettek Tar Ferenc történész írásából a keszthelyi Festetics-családdal, valamint megismerhették IV. György herceget, ha megtekintették a youtube csatornán a Szerelemes földrajz sorozatban a vele készült interjút. Most pedig megkíséreljük bemutatni azokat a helyeket, melyek születése, létrehozása a Festetics családhoz köthetők, megtekinthetők és melyek egy új programnak, a Festetics-örökség programnak elemei lesznek. 

Raffay Ernő: Erdély nincs elveszve – Pataki Tamás: Mi lett volna, ha

Ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll – nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő történész, akinek 30 évvel ezelőtti Trianon-feldolgozása úttörő volt a magyar történettudományban.

 

Az a magyar, akinek fáj Trianon

Szögezte le Galambos István történész, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke az M1 aktuális csatornán. A történész a június 4-i nemzeti összetartozás napja alkalmából elmondta, Mohács óta nem történt olyan tragédia a magyar nemzet életében, mint a trianoni döntés, amelyet nem lehet elfelejteni!

 

Szókimondó, szarkasztikus humorú lángelme és a magyar kávéházi kultúra híve Arisztotelész nyomdokain

Harsányi János Kutatóintézet és Archívum jön létre a Nobel-díjas tudós hagyatékának megőrzésére és bemutatására.

 

Múltidéző: az utolsó nemzeti király, Hunyadi Mátyás dicsősége és öröksége

A történelem az élet tanítómestere (Historia est magistra vitae) kétségtelen, s jelenidőnkben is föl kell tennünk a kérdést: ma mire tanít a történelem, a történelmi esetek, emberek példái? Minden időben, de kiváltképp idén, születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulóján!

Mi mit jelent a húsvéti menüben?

Húsvét - az ünnep szava is arról mesél, hogy itt valójában egy táplálkozásbeli szokásról van szó: a nagyböjt végéről, a negyven napig tartó bűnbánat, hitben való elmélyülés és a feltámadásra való felkészülés jegyében történő húsmentes diéta befejezéséről.

 

A szabadságharc kitörése előtti napokban...

Márciusi napokat élünk, többféle benyomás, hatás éri az embert a tavasz közeledtével, ezek egyike talán a legfelemelőbb: március 15! Akkori üzenetei máig érvényesek! S mennyi üzenet vár még ma is értő fülekre, tettrekész magyar honfitársakra!...

 

„Apponyi Géraldine, Magyarország fehér rózsája, albán királyné. Emlékezések (1915–2002)” címmel nyílt kiállítás a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban

A Károlyi József Alapítvány és az Albán Nagykövetség együttműködésnek eredményeként „Apponyi Géraldine, Magyarország fehér rózsája, albán királyné. Emlékezések. (1915–2002)” címmel nyílt  ünnepélyes keretek között kiállítás a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban. 

Művészettörténeti előadások Krisztusról a Kultúrkúriában

Emellett szó lesz az Egri csillagokról és Trianonról is.

Hiába "tökölnek" Amerikában, a Halloween magyar találmány

Manapság a töklámpás készítését sokan az angolszász és amerikai ünnephez, „Halloween”-hez kötik, jóllehet a tökfaragás hazánkban jóval régebbi hagyomány.

Világra szóló magyar győzelelem a 907-es pozsonyi csatában

907. július 4-én kezdődött pozsonyi csatában a hon-visszafoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia (tágabb területű, Trianon nélküli Dunántúl) visszaszerzése érdekében tört a szkíta-hun-magyar törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. Világra szóló győzelmünket azóta sem bocsátja meg a „művelt” Nyugat, bár több ízben összefogott ellenünk.

 

96 évvel ezelőtt hagzott föl először a Székely himnusz

Kilencvenhat esztendeje immár, hogy1921. május 22-én Budapesten az Aquincumban adták elő először a ma Székely himnusz néven ismert művet.

 

Legrégibb nyelvemlékünk egyikétől napjaink önazonosságáig

VII. századi szövegben előfordul a var/vár, vari/avar, chuni/chun/hun, barsélt, szabar, sabir/szabir szavunk - ez volt régi nevünk. Álmosék, Árpádék alapos felderítés, hosszú fölkészülés után vonultak tervezetten, szervezetten a Vereckei-hágóhoz. Egész leletsor igazolja: már évszázadokkal a hon-visszafoglalás előtt magyarok éltek a Kárpátok alatt. Az akkor nagyműveltségű, gazdag, erős, bátor, büszke eleink íjai. Akikhez – tudvalévő a markertérkép a genetika stb. nyomán – nem(csak) a vérségi vonal, hanem a mentalitás, a lelkület köt elsősorban. Vagyis nem pusztán biológia, hanem szellemiség, spiritualitás!

 

Március 15-e történelmünkben – Piti politikai párbajkodássá silányult

Az 1848-as forradalom első napja minden magyar számára jelkép, a szembenállás szimbóluma, életünk szerves része. A „dicsőséges „módszerváltás” óta az ún. politikai elit (mely nem elit!) hol eltörölni, hol kisajátítani akarta a hatalom a ’48-as forradalom emlékezetét. Csúfos szégyen bármely hatalomra, ha kordonokkal, kokárda-síp-tilalommal, fizetett „művészekkel” „ünnepel”. E szégyenfolt helyett most inkább tekintsük át, milyen utóélete volt március idusának.

Rendhagyó történelemóra a Kultúrkúriában

A forradalmat leverték. De a megtorlás még hátra volt. - Nincs kegyelem - Matúz Gábor filmjének vetítése a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja tiszteletére.

Hatvan esztendő: az utolsó lovag magyar legitim vezető

Immáron hatvan éve, hogy az Atlanti-óceán partján meghalt egy ember, akinek nevéhez egy egész, negyedszázados korszak fűződött maradék Magyarhonban, amelyben 1944. március 19-én véget ért a törvényesség, a törvényes hatalomgyakorlás, sárba tiporva a Szent Korona és tana, mely máig nem kapta vissza a világon egyedülálló államalkotó szerepét.

1817: az első magyar időszaki sajtótermék: a Tudományos Gyűjtemény

Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott. A korabeli elit mélyen magáénak érezte a nemzet fölemelkedését erkölcsi-lelki-szellemi, társadalmi és egzisztenciális értelemben! Lehet őket követni bátran, példamutatóan!

Január – Fergeteg hava – (Nagy)boldogasszony hava – Télhó

Ez új idő, újesztendő, Most kezd újulni, Újulását, víg örömmel Kezdjük hirdetni.

Hirdeti már a Messiást Eljöttnek lenni, Legyetek a nagy Istennek Mind új hívei.

Úr Jézusunk, mi Krisztusunk Áldjál minket! Bor, búzával, békességgel Látogass minket!

Meghalt Fidel Castro, mi lesz a kubai örökséggel?

Szóval, hová menetelt el a zsarnokűző, majd zsarnokká vált, viszont virtigli kommunista, Fidel Castro? Mennyország vagy pokol? Csak azért írunk róla, mert rengeteg tanulságot hordoz magában a Castro-jelenség, pl. azt, hogy a kommunisták sincsenek különleges anyagból, és világszerte (nálunk is) szépszámú és alakzatú utódaik dacára sem lehet teljes a világuralmuk, bár erősen törekszenek rá. Globaligazdiék konzekves ellenzéke, Kuba ereje: hihetetlen függetlenség- és szabadságszeretet, amiből nem kíván veszíteni. Sok minden mást viszont meg kell tanulniuk.

Egy hétig ismét minden Klebelsberg Kunoról szól a Kultúrkúriában

Névadójának születési időpontját évről évre egy hetes műsorfolyammal ünnepli meg a Kultúrkúria.

Benyovszky-emlékév: „A szabadság többet ér az aranynál!”

Ki volt gróf Benyovszky Móric, miben látjuk személyiségének és munkásságának jelentősége? Csupa izgalmas kérdés, amelyek 230 esztendeje bekövetkezett tragikus halála foglalkoztatja a hazai s nemzetközi véleményt. Öt év után most, szeptember 26-án újra tudományos tanácskozást rendeztek életútjáról, szerteágazó munkásságáról a Benyovszky Társaság szervezésében az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében.

Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév

490 évvel ezelőtt zajlott le a mohácsi csata a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, amely akár magyar győzelemmel végződhetett volna, végül súlyos vereségbe torkollott, ám nem ez, hanem Buda 1541-es elfoglalása jelentett fordulópontot. A másik évforduló: idén 450 éve, hogy Szigetvár védője, Zrínyi Miklós költő és hadvezér dédnagyapja, szintúgy Zrínyi Miklós 200 hős katonája élén a várból kitörve lelte halálát és rá két napra halt meg a világuralomra törő I. (Nagy) Szulejmán szultán is. A vár eleste voltaképpen – mint az 1456-os nándorfehérvári diadal - Európát megmentő győzelem volt. Magyar és Kárpát-medencei, közép-európai összefogás eredményeként. Ezt kéne bevésni az agyakba Pozsonytól Brassóig, Munkácstól Csáktornyáig s azontúl …

 

A trianoni tragédiáról másként

Európa s a világ gyalázatáról, szégyenéről emlékezve tartotta meg szokásos Trianon-ellenes felvonulását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a békediktátum 96. évfordulója alkalmából.

Hogyan látnak bennünket – odaátról?

Nem éppen hízelgő kép él a magyarságról a trianoni utódnépek képzeletében. Persze e rémképeket politikai érdek évszázadokon át táplálni, és egész rendszereket alapozni rájuk. (?!) Trianon minden oldalról – teljes katasztrófa!

Ha nem is beszélünk róla, de mindig gondoljunk rá, hiszen máig érinti mindennapjainkat

E gondolatot Kosáry Domokos, az Akadémia volt elnöke hangsúlyozta élete egyik utolsó interjújában Trianonról. A fel nem dolgozott traumákra adott jellegzetes reakcióként értelmezhetjük részben Juhász Gyula verséből kölcsönzött szavait.

Május 5.: könyvbemutató a Pázmányon – 1956 és a megtorlás fekete könyve

Jobbágyi Gábor „1956 és a megtorlás fekete könyve” című könyvének bemutatóját tartják 2016. május 5-én, csütörtökön 15.30-kor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar dísztermében. A művet bemutatja Kellermayer Miklós egyetemi tanár, Koltay Gábor filmrendező és  Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója.

Erős állami cselekvés a közjó érdekében – párhuzamok 1919–1945 korszaka és napjaink közigazgatása között

Életünk során lényeges kérdésekben megszakítás nélkül választ keresünk a bölcső(dé)től az iskolán, munkán, egészségen, családon, nyugdíjon át a végső kegyeletig az államra háruló alkotmányos és kötelező közszolgáltatások megvalósítására rendelt szervezetrendszerben, vagyis a közigazgatásban. Mondhatjuk: az állam az emberek számára annyit jelent, amennyit a közigazgatása ér. No, hogy fest ez az összehasonlító historizálásban? Klatty ide!